Munkát! Levegőt!
+

2013.03.22. 08:00

Címkék: komment ellenzék paradigma

Együtt a korszakváltásért

cikk.jpgOrbánt el kell kergetni, de nem mindegy, hogyan. Kormányváltás és korszakváltás: erre szövetkezett az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért. Egy olyan programra, mely tanult az elmúlt húsz év hibáiból, mely érti a globális válság után zajló paradigmaváltást. Ez a szövetségi megállapodás túlmutat az Orbán-rendszer bírálatán. A korszakváltás programja egyben a remény programja, hogy lehet még Magyarország ésszerű, fenntartható, európai és szolidáris. 

 

***

A jelen állapot – noha az Orbán-kormány gazdasági ámokfutása párját ritkítja – nem pusztán az elmúlt három év hibás döntéseinek következménye, éppen ezért megkerülhetetlennek tartjuk a rendszerváltás örökségével, az elmúlt huszonhárom év egészével való kritikus szembenézést.

e14pm.JPGA gazdasági viszonyok átalakítása során a privatizáció, a liberalizáció és a dereguláció határozta meg a gondolkodási kereteket és a rendszert átalakító politikát. A liberalizáció során a piacosítás nem járt együtt a piacok működésének megfelelő szabályozásával, a közszolgáltatások közösségi működtetésének átalakításával, a fogyasztók megfelelő védelmével. A dereguláció, a jogszabályi egyszerűsítések – miközben a gazdaságot élénkítő, átütő sikert nem értek el – teret nyitottak a munkavállalói kiszolgáltatottság növekedésének, a környezeti és társadalmi károkat okozó termelés, a nem fenntartható, a közösséget hátrányosan érintő működésmódok terjedésének.

A rendszerváltás során megszűnt másfél millió munkahely, amelynek döntő részét nem sikerült visszapótolni. A húsz éve követett fejlődési modell nem tudta a foglalkoztatást érdemben növelni. Ennek a politikának a vége az a zsákutca, amelyben a magyar gazdaság toporog. A kiszolgáltatott munkaerő által előállított érték nem elég ahhoz, hogy a közszolgáltatások finanszírozására is jusson belőle, ezért az emberek egészségi állapota, az emberi élet minősége egyre romlik. A magyar gazdaság az alacsony foglalkoztatottság, alacsony hozzáadott érték és alacsony költségvetési bevételek hármas csapdájában vergődik. A rendszerváltást követő fejlődési modell következménye a gazdaság végzetes kettészakítottsága.

Az így kialakult rendszer a társadalom többségének nem biztosított tisztességes életviszonyokat, nem teremtette meg az egyenlő esélyekkel induló verseny elemi feltételeit, nem teremtett igazságosságot sem az elosztásban, sem a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, nem tudott valódi esélyt adni a közügyekben való egyenlő részvételre. A rendszerváltás kudarca, hogy az ország nyertesekre és vesztesekre szakadt.

nemerrol.jpgAz Orbán-kormány működése 2010-től napjainkig sokat rontott a helyzeten. Ráadásul nemcsak a gazdasági kormányzás minősége romlott drasztikusan, de a szemlélete is alapvetően hibásnak bizonyult. A Fidesz-KDNP-kormány az erősek és a még erősebbek pártjára állt. Az oligarchák, a magánérdekek végképp maguk alá gyűrték a közérdeket az elmúlt években. Az egykulcsos adó és a bőkezű családtámogatási rendszer a piacképes, eleve jó jövedelmi pozícióban lévő rétegeket erősítette, végletekig fokozva az átlag alatti jövedelműek terhelését. A közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügy szisztematikus rombolása pedig ugyancsak hozzájárul a potenciális növekedés csökkenéséhez.

Mindezekre tekintettel elkerülhetetlennek tartjuk a gazdasági viszonyok konszolidálását, az egészséges, szolidáris és a humán tőkére, valamint a környezeti fenntarthatóságra alapozott gazdasági fejlődés megteremtését: a gazdasági növekedés beindítását és a foglalkoztatás növelését. Ehhez az új fejlődési modellhez számos ponton szakítanunk kell a rossz hagyományokkal.

1.

A gazdasági szereplőknek kiszámíthatóságra és tervezhetőségre van szükségük. A bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása elengedhetetlen feltétele a beruházások növelésének. Véget fogunk vetni ezért a rögtönzések politikájának, és helyre fogjuk állítani a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. A költségvetési fenntarthatóság jegyében korlátozzuk a hiány növelésének lehetőségét a gazdasági növekedési periódusokban, visszaállítjuk a Költségvetési Tanács működőképességét, bevezetjük az év közbeni adóötletelés tilalmát és újjáélesztjük a társadalmi és gazdasági partnerekkel a jogszabályi változtatások előtti konzultációs folyamatokat. A gazdasági válság tapasztalataira tekintettel fontosnak tartjuk, hogy a jegybank a pénzügyi rendszer stabilitását is kiemelt célként kezelje. Szeretnénk, hogy átláthatóbb legyen a jegybank döntéshozatala, ezért – a jegybanki függetlenséget tiszteletben tartva – negyedéves beszámolási kötelezettséget vezetünk be a jegybank részére a parlament illetékes bizottsága előtt a monetáris politika célkitűzéseinek megvalósulásáról.

2.

Határozott célunk, hogy Orbán Viktor egykulcsos adójához képest olyan progresszív jövedelemadó rendszert vezessünk be, amelyben az adófizetők legalább 80 százaléka jobban jár a jelenlegi helyzetéhez képest. A családi adókedvezményt úgy alakítjuk át, hogy az ne támogassa jobban a leggazdagabbakat, mint az átlagbérből élő családokat. A tőkejövedelmek adóztatása csak indokolt esetben lehet kedvezőbb a munkajövedelmek terhelésénél, ezért a tőkejövedelmeket is bevonjuk a progresszív adóztatás körébe. Társadalmi-szakmai egyeztetést kezdeményezünk a nagy értékű vagyontárgyak adóztatásának lehetőségeiről, feltételeiről; miközben általános ingatlanadó bevezetésére a devizahitelesek problémáinak megoldásáig nem látunk lehetőséget. Az állampolgárok létszükségleteit biztosító tranzakciók helyett a nagy pénzügyi intézmények spekulatív tőkemozgásait kell bevonni a közteherviselés alá, ezért elkötelezettek vagyunk az európai szintű pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetése (a megerősített európai kezdeményezéshez való csatlakozás) mellett. Fellépünk az adócsalás és az adóelkerülés ellen, megszüntetjük a transzferárazás és az offshore jelentette kiskapukat, az adózás alól kibújókat vagyonosodási vizsgálatokkal vonjuk be a közteherviselés rendszerébe.

3.
A hazai KKV-szektor fejlődési, növekedési és munkahely-teremtési képességeinek javítása érdekében az adókedvezmények felülvizsgálatával egyenlő versenyfeltételeket teremtünk a különböző méretű és tőkehátterű vállalkozások között, miközben megtartjuk a mikrovállalkozások egyszerűsített adózását. Javítjuk a szektor versenyképességét az adminisztrációs terhek valódi csökkentésével, ösztönözzük a technológiai fejlesztéseket, a nagyvállalati-KKV partnerséget és az exportpiacokra való kijutást. Gyorsítani kívánjuk az üzleti ügyintézést, létrehozzuk az egyablakos vállalkozási ügyintézést, megkönnyítjük és segítjük az induló vállalkozásokat, racionalizáljuk és hatékonyabbá tesszük a támogatási intézményrendszert. Elősegítjük a hitelhez jutást a banki hitelezés ösztönzésével (a bankadó összegéből leírható többlethitelezés), visszaszorítjuk a lánctartozásokat, egyszerűsítjük a vitás ügyek intézését, fellépünk az állami tartozások ellen, átláthatóvá tesszük a tulajdonosi hátteret, javítjuk a KKV-k közbeszerzési pozícióit.

felelosseg.jpg
4.

A foglalkoztatáspolitikának kettős célkitűzést kell megvalósítania: egyrészt aktív foglalkoztatáspolitikával támogatnia kell a piaci munkahelyek bővülését, másrészt meg kell teremtenie a termelékenység emelkedésével párhuzamos bérfelzárkózás feltételeit. Ennek érdekében a következő kormányzati ciklusban emeljük a nettó minimálbér összegét a bérköltség egyidejű csökkentése mellett, miközben fellépünk a színlelt minimálbéres foglalkoztatás ellen. Az a célunk, hogy a nettó minimálbér idővel elérje a létminimum értékét. A partnerekkel egyeztetett módon és érdemi érdekegyeztetési jogkörökkel létrehozzuk az országos érdekegyeztetés új szervezeti keretét. 9-12 hónapra növeljük az álláskeresési támogatás folyósításának idejét, melyet aktív, személyre szabott munkaerő-piaci eszközökkel egészítünk ki. Átfogó elemzést készítünk a fiatalok munkanélküliségének okairól; első munkahely, első vállalkozás és ifjúsági garancia programokat indítunk. Célzott járulékcsökkentésseljavítjuk a foglalkoztatást a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Felszámoljuk a közmunka-csapdát: a közmunkaprogram átalakítása keretében az oktatás és képzés integrálásával megteremtjük a közmunkából a piaci munkába való visszatérés feltételeit, valamint megszüntetjük a közmunkások jelenlegi hátrányos munkajogi megkülönböztetését.

5.
Radikálisan csökkenteni kell az ország különböző térségei között, többek között az oktatás, foglalkoztatás, egészségi állapot, halálozási adatok, lakhatási helyzet tekintetében tapasztalható, egymást erősítő egyenlőtlenségeket. Minden település lakói számára hozzáférhető módon kell biztosítani a megfelelő színvonalú közszolgáltatásokat, szociális szolgáltatásokat és infrastrukturális feltételeket. Az uniós források felhasználásának alapvető prioritásaként kell kezelni az alacsony iskolázottságúak és a hátrányos helyzetű térségekben élők foglalkoztatását és esélyteremtését. A közszolgáltatásokhoz és a munkahelyekhez való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése érdekében fejleszteni kell a közösségi közlekedést és segíteni kell a lakás-mobilitást. Területileg célzott támogatásokkal, valamint kiszámíthatóan és hosszabb távon finanszírozott programokkal is segíteni kell a leszakadó régiók lakóinak munkaerő-piaci (re)integrációját.

6.
Átfogó korrupcióellenes programot kell megvalósítani, mivel a politika iránti bizalmat a legjobban az rombolja, ha a polgárok azzal szembesülnek, hogy a hatalomgyakorlók számára a magánérdek megelőzi a közérdeket. Az állami szféra által kötött szerződéseket a tényleges üzleti titkok kivételével nyilvánosságra kell hozni, amelynek elmulasztása a szerződés polgári jogi érvénytelenségét eredményezi. Ugyancsak teljes nyilvánosságot kell biztosítani az állami vagyon hasznosítására benyújtott pályázatok és a közbeszerzési ajánlatok tekintetében úgy a döntési folyamat, mint (a döntést követően) a nyertes és a vesztes pályázatok/ajánlatok tekintetében egyaránt. A közbeszerzések törvényességét ellenőrző intézmények személyi függetlenségét helyre kell állítani, hatékonyságukat érdemben növelni kell.

7.
Azon kell dolgoznunk, hogy a szolidaritás és a fenntarthatóság szempontjai határozottabban érvényesüljenek az Unióban, és hogy az EU fel tudjon lépni annak érdekében, hogy egy igazságosabb, jövőbarát irányba fordítsa a globalizáció folyamatát. A megoldás szerintünk az európai integráció további mélyítése. Támogatjuk az európai gazdasági kormányzás erősítését, az európai ipar- és fejlesztéspolitikát, a periféria versenyhátrányának csökkentését. Különösen fontosnak tartjuk az erősebb európai banki szabályozást, valamint az európai szintű, a spekulatív tőkemozgásokat sújtó tranzakciós adó bevezetését. Támogatjuk a jelenleginél mélyebb európai gazdasági együttműködést, melynek célja a lefelé tartó adóverseny korlátozása, az európai szintű adóalap-harmonizálás és az adójogszabályok további harmonizációja. Az euróövezethez való csatlakozás nem lehet öncél; ütemezésénél tekintetbe kell venni a reálgazdasági konvergencia folyamatát.

IMG_3396-2_0.jpg

***

A csillagok közötti rész szó szerinti idézet a bő 20 oldalas megállapodásból.

Ezek azok a legfontosabb pontok, amelyekben az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért megegyezett a gazdaságot érintő tenni valókat illetően. A korszakváltásnak természetesen része az ökológiai fordulat is, ezzel kapcsolatban is számos határozott lépést tartalmaz a megállapodásunk, erről bővebben Szilágyi László honlapján.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Scheiring Gábor Facebook-oldalához!

· 2 trackback

Itt lehet kommentálni:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.